Harmony szemszöge.

Már egy ideje megállás nélkül utazunk, így az út nagy részét átaludtam. Nem tudom megmondani, hogy még mindig világos van-e, de az az érzésem, hogy kezd sötétedni. Remélem, hogy amit Lucky mondott, az igaz, és a családom jön értem. Ha nem, akkor úgy tűnik, nekem kell kiverekednem magam innen.

– Megérkeztünk – mondja Lucky, én pedig nyögök egyet, és úgy teszek, mintha most térnék