Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Harmony szemszöge.
Istenem, úgy zokogok, mint egy kisbaba. Nem ez az első alkalom, hogy Melody anyunak hív, de mindig könnyeket csal a szemembe. Tényleg uralkodnom kellene az érzelmeimen.
"Sajnálom, anyu, nem úgy gondoltam. Oda mész, ahova csak akarsz. Sajnálom." Ó, a szívem. Az ölembe húzom Melodyt, és nevetve végigcsókolgatom az arcát.
"Ó, kicsim, nem, nem haragítottál meg. Ezek az öröm könnyei.