– Rendbe fog jönni, Harry. Időbe fog telni, szóval remélem, lesz hozzá türelmed – mondja anyám lágy mosollyal az ajkán, én pedig bólintok.

– Mindig, Mami. Nem érdekel, mennyit kell várnom. Akármi lesz, megvárom – felelem, mire ő kuncogva az ajtóhoz sétál.

– Tudom, hogy így lesz, fiam. Pihenj. Sophie-nak is szüksége van az alvásra, és neked is – mondja, majd kimegy a szobából, és halkan becsukja ma