– Te lehetsz a barát? Nem számít, Sophie hamarosan úgyis elfelejt – mondja, én pedig morgok, és rászegezem a fegyvert.

– Te pedig az a szánalmas szarházi lehetsz, akit az apjának neveznek, igaz? – mondom, mire ő mélyen és fenyegetően felkuncog. Közelebb lép, és alaposan szemügyre veszem. Csontsovány, a ruhák csak lógatnak az egykor teltebb alkatán.

– Mondhatjuk úgy is, igen. Látod, Sophie egy gyil