Melody szemszöge.

Megvárom, amíg becsukódik mögöttük az ajtó, és hallhatóan felsóhajtok. Megfordulok, és látom a döbbent arcokat a csapatom tagjain.

– Oké, mindenki. Készülődjetek, hamarosan nyitunk – mondom, figyelmen kívül hagyva a bámészkodást, majd az állomásomhoz sétálok, ahová Johnny letette a táskámat. Elkezdek mindent kipakolni. Rögzítem a csípőm körül a szerszámos övemet, előveszem az ecs