„Jól csináltad. Csak ígérj meg nekem valamit” – mondja apám, én pedig felvont szemöldökkel nézek rá.

„Mit szeretnél, mit ígérjek meg?” – kérdezem tőle, mire ő azt az ördögi mosolyát villantja rám.

„Adj nekik a pokolból, Melody!” – mondja, majd puszit nyom a fejemre.

„Olyan büszke vagyok, hogy a lányomnak nevezhetlek. Gyönyörű nővé értél. Most hozok neked egy kis ételt és italt, aztán hazavisznek,