** Paige szemszöge **

Egy másodpercre elakad a lélegzetem. A szobában minden megdermed, még a levegő is fagyosnak tűnik. A húgom ernyedten fekszik egy olyan férfi karjaiban, akit alig ismerek, és annak az egyetlen szónak a hangzása – „enyém” – még mindig ott visszhangzik a fejemben.

Senki sem mozdul. Sem Leo, aki úgy áll ott, mintha kirántották volna a lába alól a talajt. Sem Remy, aki úgy néz ki,