SAGE

Pislogtam, szemem próbált alkalmazkodni a fenti éles, vakító fényekhez. Kieran végre levette a szememről a kendőt, és láthattam, hol vagyok. A levegő hideg volt és fémes szagú, a félelem halvány nyomát hordozta, amit valószínűleg azok hagytak hátra, akik előttem jártak itt.

Az ideút végtelennek tűnt. Minden úthibánál megrázkódott a jármű, emlékeztetve a kemény valóságra, amibe visszakerültem.