**Margot nézőpontja**

Nem mozdultam a sarokasztaltól, mióta elment. Valójában nem.

Persze, átöltöztem a legtisztább ruhámba, amit találtam – egy ropogós fehér pólóba és a szürke szabadidőnacimba, ami lazán lógott a csípőmön, a nyaka pedig nedves lett a félszáraz hajamról a hátamra csepegő víztől.

Nem akartam újra az ágyán ülni – nem mertem –, így inkább az íróasztali széket választottam, a lábaima