**Coban szemszöge**

"Csak adjatok neki öt percet, hogy lecsillapodjon a helyzet," mondtam nekik, az asztal fölé hajolva, hogy a szavaim élesen üssenek. "Hagyjuk, hogy az őrök kirángassák őket innen, aztán megyünk..."

Margot tágra nyílt szemei az enyémekbe fúródtak, telve kérdésekkel és aggodalommal, amiket itt nem akart kimondani, nem így, hogy mindenki minket figyelt.

Cara is ugyanúgy nézett ki: