**Margot SZEMSZÖGE**

A acélajtó Coban mögött csapódott be, a hangja az egész cellában visszhangzott, mint egy végső búcsú…

Hosszú pillanatig álltam ott, bámulva azt a helyet, ahol éppen most csókolóztunk, mintha elég erősen akarnám, visszatérhetnék abba a pillanatba Cobannal, újra az erős karjaiban, mindez azelőtt, hogy megszakítottak minket…

Nyugalmat éreztem a karjaiban, de eljöttek érte egy „be