**Coban szemszöge**

A röntgengép még egyet kattant – hangosan, gépiesen és végérvényesen.

Aztán a zúgás elhalt.

Ismét csend telepedett le, miközben vártam a következő lépést.

Túl sokáig tartott… Addison túl sokáig húzta az időt…

Az orvos kilépett a védőfal mögül, és felírt valamit a kartonjára anélkül, hogy rám nézett volna. – Lélegezhet – mondta szárazon.

Már megtettem.

Alig.

A pulzusom a szemem