A vállai megfeszültek, és mindenki lélegzetvételt vett, majd bent is tartotta a tüdejében.

Lassan megfordult, én pedig azért könyörögtem, hogy ne lássa a félelmet a szememben.

Szemei feketék voltak, ahogy fenyegető pillantással az enyémbe fúródtak.

– Te rámorogsz az embereimre? – kérdezte érdes hangon.

Próbáltam kihúzni magam, egyenesen állni, erősnek és közömbösnek tűnni.

– Tökéletesen képes va