Egy maréknyi hajat markolt a kezébe, és hátrahúzta a fejemet. Olyan érzés volt, mintha le akarnák nyúzni a fejbőrömet, és a hajamat tövestül tépnék ki, miközben a másik kezével elengedte a karjaimat, és a nyakam köré fonta – rájöttem, hogy a karma volt az, ami a torkomba mélyedt, és mérget juttatott a bőrömbe.

– Miért érdekli a Vént, hogy nézem-e? – sziszegtem.

A Vén hátradőlve ült a székében, és