„Ki vagy te?” – kérdezem újra.

„Még mindig nem jöttél rá?” – kuncog.

„Nem. Igen. Talán. De még a saját fejemben is hülyeségnek hangzik.” – Frusztrált vagyok, és csak egy egyenes választ akarok.

„Én vagyok a farkasad.”

„Komolyan?!” – zihálom. „Mindig is ott voltál? Csak vártál és figyeltél?” – Egy kis ingerültséget érzek, aztán rosszul érzem magam. Hiszen még nem is tudom az okát.

„Már nagyon hossz