Beszűkül a látásom, és mindent vörösben látok. Reszketek a dühtől, és félre kell állnom, különben karambolozunk. Tudom, hogy valószínűleg csak még jobban megijesztem, pedig végre megnyílik, és magától mesél a múltjáról, de képtelen vagyok uralkodni a felháborodáson, amit amiatt érzek, ahogy ezek a rohadékok bántak vele.

– Hé, Finn. Nézz rám! – hallom a hangját, de elvesztem a saját fejemben; azon