– Egészen a sziklafalig vezet? – Visszapillant rám a válla felett, mintha valami idióta lennék, én pedig elmosolyodom. Régen mosolyogtam már ilyen őszintén. – Csak kérdeztem. – Felhorkantva felnevet, és halad tovább.

Ahogy a ligethez érünk, egy kivételével minden szagnyom elhal. Igaza van, egy nőstényé, nagyjából egyidős velünk. Ha kóbor, akkor nemrégóta az. A szagának nincs meg az a rothadó kompo