– Mitől vágsz ilyen arcot, Ben? – kérdezi Luna Sam sokatmondó mosollyal. – Csak nem dűlőre jutottatok végre egy bizonyos nőstény alfával?

– Miről beszélsz? – kérdezem, és úgy fel-alá járkálok az irodájában, mint egy ketrecbe zárt állat; az előbbi arckifejezésemnek már nyoma sincs. Nem szeretem a társakról szóló beszélgetéseket, különösen olyanokkal nem, akik nem ismerik a helyzetemet.

– Azt hiszed