46 - Elara

Kellemes csendben autózunk északnyugat felé. Húsz perc elteltével még mindig nem mondott semmit, de minél távolabb kerülünk Richardtól és Sebastiantól, annál nyugodtabbá válik.

„Elárulod végre, mit csinálunk, vagy kezdjek el aggódni, amiért egy ismeretlen helyre viszel az erdőben?” A tekintete azonnal rám szegeződik, teljesen megdöbbent és komoly. Felvont szemöldökkel várok.

Mély levegő