– Pusztán a puszta szerencse műve lehet – köszörülte meg a torkát. – Biztos vagyok benne, hogy nem sok mindent kellett csinálnia.

Kísértést éreztem, hogy felnevessek. Puszta szerencse? Van egyáltalán fogalma arról, mennyi energiát kellett beletennem?

Ellépett az ajtótól. – Távozzon. Most.

Egy röpke másodpercig azon tűnődtem, miért nem tette meg őt Jaris a Lunájának. Gyönyörű volt, és már gyerekei