Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
LYRIC
A szemeim akkorára tágultak, mint egy-egy csészealj. Egy pillanatra mintha a szívem is megállt volna.
A gyerekeim Martánál voltak? Hogyan?
Remegő ujjakkal tárcsáztam a számot. Szerencsére kicsöngött.
– „Penelope?”
– „Lyric. Ó, hála az égnek, hogy hívtál. Megkaptad az üzenetemet?”
– „I–Igen. Hogy érted azt, hogy Martánál vannak?”
Szünetet tartott, hogy levegőt vegyen.
– „Az emlékeim néhán