Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

LYRIC

A szemeim akkorára tágultak, mint egy-egy csészealj. Egy pillanatra mintha a szívem is megállt volna.

A gyerekeim Martánál voltak? Hogyan?

Remegő ujjakkal tárcsáztam a számot. Szerencsére kicsöngött.

– „Penelope?”

– „Lyric. Ó, hála az égnek, hogy hívtál. Megkaptad az üzenetemet?”

– „I–Igen. Hogy érted azt, hogy Martánál vannak?”

Szünetet tartott, hogy levegőt vegyen.

– „Az emlékeim néhán