Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Kaden
Háton fekve bámulni a sátor mennyezetét éppolyan unalmas volt, mint otthon a saját mennyezetét bámulni. A késztetés, hogy kimenjen és lefeküdjön a földre, szinte elsöprő volt. Odakint legalább láthatna néhány csillagot. De itt bent Kaden nem tehetett mást, mint hogy a sátor fehér felületét nézte, és hallgatta, ahogy Alec horkol a vele szemben lévő másik tábori ágyon.
Ostobaság volt sajnálni