Sienna

Egész nap egy kórházi ágyban feküdni unalmas volt. Sienna megpróbált aludni, és rájött, hogy már nem fáradt. A fájdalomcsillapító sem tette álmosítóvá. Csak ült ott, a plafont bámulta körülbelül egy órán át, általában az életről gondolkodott, azon tűnődött, vajon jó döntést hoz-e azzal, hogy megkéri Kadent, bizonyítsa be iránta érzett érzelmeit, azt kívánva, bárcsak lenne valami más dolga.