Zelena.

-

Kinyitottam a szemem és körülnéztem. Valamilyen erdőben voltam, de mégis valahogy másmilyenben. A fák, a fű, az ég, minden olyan fehér volt, mint a hó. Elindultam előre a fák között, mintha a testem pontosan tudná, hová tartok. Egy tisztáshoz értem, egy fehér virágokból és fehér fűből álló mezőre. A tisztás közepén egy alak ült a virágok között. Békesség és gyengédség hulláma öntött el,