Lunaya.

Zelena visszanézett, és rajtakapott, amint könnyesedő szemmel bámulom. Elfordította a tekintetét, és kényelmetlenül érezte magát. Hát persze, hogy az. Egy személy, akit nem ismer, egy idegen, csodálattal bámulja. Lehajtottam a fejem, és a nyakamban lógó medállal kezdtem babrálni.

– Azt mondtad, „ő”. Biztos akartál lenni benne, hogy „ő” jól van. Fiad lesz? – szólalt meg Alyse, megtörve a kí