Sutton az arcára szorította a kezét, próbálta lenyugtatni magát. Ez túl sok volt. Túl gyors. – Nem tudom, időre van szükségem, hogy gondolkodjak.

– Persze. – Luca gyorsan bólintott. – Szánj rá annyi időt, amennyit csak akarsz. De kérlek, ne zárj ki az életedből. Tudom, hogy nem érdemlem meg, hogy egyáltalán kérjem.

Sutton leengedte a kezét, és a férfi szemébe nézett. – Ha emlékszel, én nem zártala