121. fejezet: Béke

Rhea

Igazán sosem alszom át az éjszakát, még akkor sem, ha a kapott szoba meglehetősen kényelmes. Folyton csak forgolódom, és egy ponton már csak egyenesen ülök, és bámulok ki az ablakon a semmibe. Nem tudva, hová is vezet mindez.

A mellkasomban egyre nő a fájdalom az elszakított kötelék miatt.

Farkasom csendesen és fájdalmasan vonyít bennem, gyászolva az egykori kötelékünket.

E