RHEA

Vér.

Mindenhol ott van: a kezemen, a karmaim alatt, a bundámra fröccsenve. A lábamnál egy farkas hever, a torka kitépve, a szemei még mindig nyitva, vakon merednek a semmibe.

Én tettem.

A felismeréstől undorodnom kellene. Bűntudattal, önundorral kellene eltöltenie a saját tettemnek. Ehelyett éhséget és ürességet érzek.

Éhezem a további vérre.

A további fájdalomra.

A levegőbe emelem az orrom,