RHEA

Légszomjjal küszködve ébredek fel.

A tüdőm úgy ég, mintha megfulladtam volna, majd visszatértem volna az életbe. Mindennek kell egy pillanat, hogy a helyére kerüljön, egy túlságosan hosszú pillanat. A levegő sűrű, nehéz, és úgy érzem, mintha a vízen keresztül lélegeznék.

A testem merev. A hátam... ó, a hátam. Végigvillan az elmémben az emléke annak, ahogy Cade pengéje belém hasít, és összerez