RHEA

Érzem, ahogy a szívem a torkomban dobog, ahogy azt az idáig tartó út alatt is végig tette. A hideg már a vállamba karmol, pedig még le sem vettem a ruháimat.

Amikor ránézek az oldalamon, ahogy egyenesen áll, mindenféle aggodalom nélkül az arcán, elgondolkodom, vajon mennyire is része az én valómnak. Az én arcom, az én testem, az én hangom, de ugyanakkor semmiben sem hasonlít rám. Úgy viseli m