Erinnek egy órájába telt, mire visszaért a Sterling-rezidenciára, ahol Vivian már várta őt.

Amikor belépett, édes, ártatlan mosoly terült szét az arcán. – Anyuci, megjöttem! – kiáltotta.

Vivian látta belépni a futástól kifulladt Erint, mosolygott, és maga mellé húzta a kanapéra.

– Miért siettél ennyire? – kérdezte Vivian.

Erin édes, engedelmes mosollyal nézett fel rá. – Csak attól féltem, hogy agg