Natalie szemszöge

Joselin egyenesen átnézett rajtam. Az arca beesettnek tűnt, és az a kevés szín is eltűnt a bőréből, ami megvolt. Beszélni akartam vele, hogy lássam, jól van-e, de mostanában nem volt a közelben.

Mióta hazajöttünk, ez volt az első alkalom, hogy láttam őt a napokkal ezelőtti gyengélkedőn tett látogatásomon kívül.

De rögtön megragadtam az alkalmat, amikor megláttam őt kint jönni-