– Erre kell menni – préseltem ki a fogaim között, és éreztem, hogy könnybe lábad a szemem. Ismét úgy húzódott el tőlem, mintha valami betegséggel fertőzött állat lennék, pedig ezúttal ő volt az, aki felém nyúlt.

– Josie – morgott Tobias, de én csak megráztam a fejem, és továbbmentem. Nem voltam kíváncsi a kifogásaira. Azt sem akartam hallani, ahogy elmagyarázza, hogyan vagy miért nem érdeklem. Túl