Jenny a színpadra lépett, a reflektorfény minden mozdulatát követte, és a teremben az egyetlen hang a lépteinek lágy kopogása volt. Bár tudtak Jenny válásáról, a közönség nem tudta nem csodálni káprázatos és magabiztos kisugárzását.

Jolene viszont forrt a dühtől; azon tűnődött, hogyan áraszthat magából ekkora arroganciát valaki, aki vidékről jött. Szentül hitte, hogy ő a Walter család igazi lánya.