Pillantást vetettem Sarah ruháira. Bár piszkosak voltak, azért még akadtak rajtuk tiszta részek.

Ellöktem magamtól, és láttam, hogy a sarokban, ahol guggolt, volt egy tál ételmaradékkal. Valaki mindvégig itt rejtegette őt.

– Mindannyian megérdemlitek a halált… Te nem én vagy – nem én. Halj meg! Halj meg! – kezdett el motyogni, mintha elment volna az esze. – Nem én… Te nem vagy én. Én vagyok az egy