Belesimultam Steven ölelésébe, és a szívverésével ringattam magam álomba.

Igazából már gyerekkorom óta mindig megnyugtatott, ha hallhattam a szívverését.

Ezelőtt sosem értettem, de talán sosem voltam szívtelen szörnyeteg – csupán lassan ébredtem rá a dolgokra.

A szívem már régóta az övével egy ritmusban vert.

– Stephie – szólított a nevemen Steven, jelezve, hogy elfáradt az állásban.

Hirtelen esze