Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
AARON
Connor nem emelte fel a hangját, amikor befutott a megerősítés.
Nem volt rá szükség.
A szoba már amúgy is elcsendesedett – az a fajta csend ült rá, ami csak akkor áll be, amikor minden jelenlévő tudja, hogy valami visszafordíthatatlan dolog szélén állnak.
– Nem Durrane volt az – mondta Connor, miközben tekintetét az előtte lévő képernyőre szegezte. – A másik volt. A társa.
Julio.
A név