Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

AARON

Connor nem emelte fel a hangját, amikor befutott a megerősítés.

Nem volt rá szükség.

A szoba már amúgy is elcsendesedett – az a fajta csend ült rá, ami csak akkor áll be, amikor minden jelenlévő tudja, hogy valami visszafordíthatatlan dolog szélén állnak.

– Nem Durrane volt az – mondta Connor, miközben tekintetét az előtte lévő képernyőre szegezte. – A másik volt. A társa.

Julio.

A név