GABBY

Addig nem hagytuk abba a futást, amíg az út zaja teljesen el nem némult.

Ágak karcolták a karomat. Száraz levelek ropogtak a cipőm alatt. A levegőnek nedves föld és valami vad, valami olyan dolog illata volt, amit a világ, amiből épp kiszabadultunk, még nem érintett. Iris reszketve, zihálva vette a levegőt a vállamon, az ujjai olyan szorosan markolták a dzsekimet, mintha attól félne, hogy