ALINA SZEMSZÖGE.

„Jó. Akkor kezdjük.”

Ezután, minden további késlekedés nélkül, Lucian megfordult, odalépett a közeli asztalhoz, felvett egy kis piros ollót, és lassú, céltudatos mozdulatokkal elkezdte átvágni a ruhámat.

Síri csend honolt, csupán a ruhám szakadásának hangja visszhangzott a szobában.

Gondolatban búcsút vettem a ruhámtól. Az egyik kedvencem volt.

„Veszek neked ebből egy tucattal” –