Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

A SZERZŐ SZEMSZÖGE.

A csend úgy ereszkedett a szobára, mint valami sűrű köd. Lucian és Alina csak álltak ott, mindketten bámultak, de a tekintetük nem igazán találkozott. A másodpercek egyre csak nyúltak.

Aztán egyszerre mindketten megszólaltak.

– Sajnálom.

Lucian hangja meglágyult, a tekintete egyetlen pillanatra sem szakadt el a nőétől. – Nem… Én sajnálom. – Bár meg sem mozdult, hogy közelebb lé