Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
A SZERZŐ SZEMSZÖGE.
A csend úgy ereszkedett a szobára, mint valami sűrű köd. Lucian és Alina csak álltak ott, mindketten bámultak, de a tekintetük nem igazán találkozott. A másodpercek egyre csak nyúltak.
Aztán egyszerre mindketten megszólaltak.
– Sajnálom.
Lucian hangja meglágyult, a tekintete egyetlen pillanatra sem szakadt el a nőétől. – Nem… Én sajnálom. – Bár meg sem mozdult, hogy közelebb lé