SERAPHINA

– Szeretlek – vallotta be, az ajkait az enyémnek préselve, a világom pedig kifordult a sarkából.

Ajkai lágyan simultak az enyéimhez, nem volt bennük semmi követelőző, semmi durvaság. Csak… melegség. Gyengédség. Mintha attól félt volna, hogy darabokra török a karjaiban. A szemem tágra nyílt, de mozdulni sem bírtam. Csak az ajkait éreztem a sajátjaimon, a belőle áradó forróságot, ahogy az