SERAPHINA

A vízesés robaja dörgött a fülemben, de nem tudta elnyomni a saját szívverésem hangját. Megdermedve álltam a szikla peremén, és a lenti, háborgó tengert bámultam. A szél hátrafújta a hajamat és a köpenyemet, miközben a kezeimet szorosan ökölbe szorítottam az oldalam mellett.

"Ronan..." suttogtam, de a hangom elveszett az egymásnak csapódó hullámok zúgásában.

Ugrott.

A gyomrom görcsbe rán