Sinclair

Kinyújtom a kezem, a karja – a szoknyája – bármi után kapva, ahogy egy pislantás alatt eltűnik a szemem elől. Egy morgás erősödik fel a mellkasomban. Az istenit, miért nem tud csak nyugton maradni? Zsebre dugom a kezem, és körülnézek az ismerős álomerdei környezetben, ezen a helyen, ahová már oly sokszor jöttünk. De valami egy kicsit... furcsa benne. Egy ködfátyol, egyfajta... elmosódotts