Ella

Sinclairrel egy időben kapkodunk levegő után, és a szemem kipattan, megtalálva az övét. Mindketten földbe gyökerezett lábbal állunk, de aztán újabb sírás hallatszik, és azonnal mozgásba lendülünk, átrohanunk az erdőn, keresve a fiunkat.

"Rafe!" – kiáltom, hangom kétségbeesett, ahogy Sinclair hosszú lábaival megelőz engem. "Rafe, kicsim! Jövünk!"

Rafe sírása most már hangosabb, sokkal megfogha