Bastien szemszöge

Apám meggyilkolásának másnapján a nap éppúgy kel fel, ahogy eónok óta minden áldott reggel. Sugarai átszűrődnek a hálószobánk ablakait díszítő fátyolszerű függönyökön, és úgy hirdetik a hajnal érkezését, mintha ez a nap semmiben sem különbözne az előtte lévő millióktól.

Ez nem lehet. Biztosan nem süthet a nap egy olyan világra, ahol az apám nem létezik. Biztosan nem foroghat tová