Selene szemszöge

Amikor megérkezünk a kórházba, a hisztéria szélén állok.

Az elmém még mindig ködös a Csillagfénytől, és az érzelmeim teljesen összevissza csaponganak. Olyan szeszélyesnek és érzékenynek érzem magam, mint amikor terhes voltam, mintha az érzéseim egy rohanó folyó lennének, ami magával ragad, és én tehetetlen vagyok, hogy megállítsam.

Mindenekelőtt a kölyköm életét féltem. Rettegek,