Bastien szemszöge

Selene szemei az alig kordában tartott érzelmektől izzanak, amikor végre kiszöktetem az ágyból, kibogozva Lila pufók végtagjait a testünkről, és kicsúszva a takaró alól. A társamat a vállamra dobva a nappaliba cipelem, és behúzom magunk mögött a hálószoba ajtaját.

Leteszem Selenét a hatalmas sarokkanapéra, rávetem magam, a testemmel beborítom az övét, és élvezem a meztelen bőréne