Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Sophie

– Lassan itt az idő. – Hugo az ajtóban áll, és olyan hűvös kíváncsisággal figyel, amitől a bőröm lángba borul. Mintha valami különös, új csodabogár lennék, egy lény, akit azt hitte, ismeri, de most rájön, hogy rosszul ítélte meg. Mostanában a Falkaházban sokan méregetnek így – és engem minden egyes alkalommal kiráz tőle a hideg.

Elszakítom a tekintetem a Bétáról, és újra a túlsó falon lévő