Selene

– Selene, majdnem a nyakunkon vannak! – suttogja sürgetően Helene.

A társamra meredve, könnyebb megidézni az árnyékokat, mint valaha. Miközben ő engem figyel, még mindig mélységesen zavartan, ahogy Arabella arra kérleli, hogy utasítson vissza, sötétséget burkolok a sikátor bejárata köré. Hallom az őröket a sötét lepel túloldalán, de az áthatolhatatlan ködön keresztül nem látnak minket.

– Ki