Wolf nem akart időt vesztegetni a vele való vakkantgatásra. Csak ki akart nyúlni, és kiharapni belőle egy falatot. Utána hazavinné és megsütné. Isteni lenne egy kis sóval és borssal.

Wynter azonban kinyújtotta a kezét, megfogta az arcát, és gyengéden feljebb emelte a fejét. Hangjából sütött a derű, amikor megszólalt:

– Ez az ember van olyan kedves, hogy segítsen nekünk. Te meg rémisztően viselkeds